Megszüntették a gender szakot, vizsgálatot indít az ombudsman
Vizsgálatot indít Székely László ombudsman a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése miatt.
Vizsgálatot indít Székely László ombudsman a társadalmi nemek mesterszak megszüntetése miatt.
A javaslatok szakmai áttekintése folyamatban van - ezt közölte Székely László ombudsman jelentéséről az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Népszavával. Az alapvető jogok biztosa szerint aggályos, hogy csak két- vagy háromgyerekes nőknek engedik el a diákhitel-tartozást, az apáknak nem.
Jogsértő módon járt el egy iskola, amikor helyhiányra hivatkozva nem vett fel egy körzetébe tartozó gyermeket, a fenntartó pedig ezt nem vizsgálta ki megfelelően - állapította meg az alapvető jogok biztosa. Székely László jelentésében egy aggályos gyakorlatra is felhívta a figyelmet: az igazgatók az adott kerületben - személyes adatokat felhatalmazás nélkül továbbítva - "szétosztják" egymás között a tankötelessé váló gyermekeket.
Az ombudsman szerint jogszabályi hiányosságok, szakemberhiány és a nem megfelelő tájékoztatás együttesen okoz nehézséget a speciális nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésében.
Az esetet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vizsgálta.
Komoly hiányosságokra hívja fel a figyelmet az alapvető jogok biztosa.
Az alapvető jogok biztosa szerint a családi pótlék szüneteltetésére vonatkozó szabályozás nem kellően egyértelmű a jogalkalmazók számára, ezért az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult.
Felmenő rendszerben kellett volna bevezetni az új nyelvvizsga-követelményeket.
Az ombudsman szerint további garanciákat kell illeszteni az iskolai fegyelmi eljárás jogi szabályozásába, a bizonytalanságok ugyanis könnyen vezethetnek visszás esetekhez - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csütörtökön az MTI-vel.
A főfeljelentőként ismert Tényi István az érettségik terén szeretné, ha tiszta víz kerülne a pohárba, hogy alkotmányellenes volt-e a szakmai érettségi vizsgák követelményeinek kései, mindössze decemberi ismertetése.
Székely László alapjogi biztos nemrég azt írta, alapjogot sérthet, hogy bár középiskolában nem mindenhol követelmény, 2020-tól már középfokú nyelvvizsga kell a felsőoktatásba való bekerüléshez. Székely szerint a feltétele sincs meg a közoktatásban annak, hogy ilyen szintre jussanak a diákok. A szakképzésben érdekelt kamara elnöke szerint azonban igenis szükséges ez a szűrő.
Az alapvető jogok biztosa szerint inkább a nyelvtanulás lehetőségét kéne megteremteni mindenhol, csak utána kéne nyelvvizsgához kötni a felsőoktatási felvételit. A mostani rendelet azonban alapjogi aggályokat vet fel. Ha hallgat a kormány a biztosra, nem kell középfokú nyelvvizsga a továbbtanuláshoz a mostani kilencedikeseknek.
Két év alatt a megkétszereződött az ombudsmanhoz érkező panaszok száma: 2014-ben havonta átlagosan 460 beadványt kapott a biztos hivatala, idén viszont már havi ezret.
Az alapvető jogok biztosa szerint nincsenek összhangban az egyetemek és főiskolák oktatásszervezési ciklusaival azok a határidők, amelyeken belül el kell bírálni a felsőoktatási felvételi eljárással összefüggő jogorvoslati kérelmeket. Ez akadályozza, hogy egy sikeresen fellebbező diák még a képzési időszak kezdete előtt beiratkozhasson.